Shakespeare: Rómeó és Júlia

 SZEREPLŐK:

RÓMEO          Montague fia

PÁRIS          ifjú nemes úrfi, a herceg atyafia
MONTAGUE       a két viszályoskodó család egyikének feje
CAPULET        a két viszályoskodó család egyikének feje
ÖREG CAPULET   Capulet nagybátyja
MERCUTIO       a herceg rokona, Romeo barátja
BENVOLIO       a herceg rokona, Romeo barátja
TYBALT         Capuletné unokaöccse
LŐRINC         Ferenc-rendi barát
JÁNOS          Ferenc-rendi barát
BOLDIZSÁR      Romeo szolgája
PÉTER          Júlia dajkájának szolgája
SÁMSON         szolga Capuletnél
GERGELY        szolga Capuletnél
ÁBRAHÁM        szolga Montague-nál
EGY PATIKÁRUS
HÁROM MUZSIKUS
PÁRIS APRÓDJA

MÁSIK APRÓD
ŐRTISZT
MONTAGUE-NÉ

CAPULETNÉ
JÚLIA DAJKÁJA
KAR 

     A történet a két család legifjabb sarjának titkos szerelméről szól. A két család Montague és Capulet örökös harcban áll a mű során, és ezt utcai összecsapásokban mutatja meg, ami a város hercegének Escalusnak nem tetszik, ezért megtiltja ezeket.

     A szerelmesek egy bál alkalmával találnak egymásra, amikor a Montague fiúk álarcban mentek Capuleték családi ünnepségének báljára. Ezt ugyan ők észreveszik, de nem tesznek ellene semmit. Romeo az egész estét ott tölti, és 2 nap múlva Lőrinc barátnál meg is esküsznek, de mikor Júlia hazaér apja vőlegényt talál neki.

     Az esküvőt Júlia természetesen nem akarja, ezért Lőrinc baráthoz megy segítségér. Eközben az ifjú férfiak újabb utcai harcot indítanak, ahol Romeo megöli Tybaldot, Júlia családtagját, ezért száműzik a városból. Júlia és Romeo is nagyon bánatos.

     Az esküvő meghiúsítása érdekében Lőrinc barát egy olyan bájitalt ad Júliának, ami 48 órára megállítja testének és összes szervének a működését. Romeonak levélben üzen, hogy estére legyen itt, de nem kapja meg a levelet, ehelyett az egyik barátja a téves hírt hozza, ami szerint Júlia meghalt.

     Romeo mire visszaér, a városba Júliát eltemetik, ő a Lőrinc barát által feltört sírhoz érkezve látja szerelmét a családi kriptában „holtan” feküdni. Ezért fogja kését, és maga ellen fordítva meghal. Ezt az őrök észreveszik, a másik őr pedig, hogy itt fekszik holtan Páris herceg is. Amikor elmennek Escalusért, Júlia felébred, és látja, hogy Romeo halott, ezért ugyanazzal a késsel ő is öngyilkos lesz.

     Amikor a két család feje odaér, már csak a három hullát találják ott. Ezen kibékülnek, és gyermekeik szerelmének emléket állítva, a két család a másik család ifjának aranyszobrot állíttat a városban. Miután ezt megbeszélték mind elmennek a Capulet kriptától. 
 

Szophoklész: Antigoné

SZEREPLŐK:

ANTIGONÉ             Oidipusz lánya
ISZMÉNÉ              Antigoné testvére
a THÉBAI VÉNEK KARA
KREÓN                Thébai új uralkodója
ŐR                   a thébai vár egyik őre
HAIMÓN               Kreón fia
TEIRESZIASZ          Théba leghíresebb jósa (vak)
HÍRNÖK               thébai hírnök

EURÜDIKÉ             Kreón felesége
MÁSODIK HÍRNÖK       thébai hírnök 

     A történet Antigoné és Iszméné a két testvér beszélgetésével indul, akik egy nekik kedves személy eltemetéséről vitáznak, amit megtiltott a király.

     Iszméné nem megy Antigonéval eltemetni a holtat, így Antigoné kénytelen odamenni egyedül a szigorúan őrzött holttesthez, amit azon a helyen őriztetett a király, ahol szerencsétlent a végzet elérte. Antigoné isteni képességeivel eltemeti a holttestet, egy kis földet szór rá, virágokat hoz, és minden nap visszajár.

     Ezt jelentik a királynak, ő nagyon mérges lesz, és elfogatási parancsot ad ki a számára ismeretlen tettes után. Mikor meghozzák, neki látja, hogy Antigoné az, akit úgy szeret a fia, de őneki ez nem tetszik. Ezért nagy kegyetlenséggel felviteti a hegyre egy barlangba, ahová az ilyen királyi parancsot megszegő vagy hasonló bűnöket elkövető embereket szokták vinni. Iszméné fel akarja adni magát látva nővére szenvedéseit, hogy ő is segített, de Antigoné megmondja az igazat, hogy egyedül csinálta.

     Amikor a fia ezt megtudja, apja ellen fordul, és a palota előtt lefolyó hangos veszekedés után az apja kitagadja. Mikor Antigonét felviszik a barlangba nagy háborodást vált ki mindenkiben a vének kara is elítéli a királyt kegyetlensége miatt. Theireiasz a híres vak jós is figyelmezteti a királyt meggondolatlanságára, és hogy a csillagokból szerencsétlenség olvasható ki. 

     Nem kellett sokat várni a bölcs jós igazságára. A futárok sorban hozzák a híreket Kreon fiainak haláláról. Rájön Kreon is, hogy ez bizonyosan Antigoné miatt van. Elküldet érte, de mire visszaérne, a sors a feleségét is elviszi a halálba. Így egyedül maradt, Antigoné pedig kiszabadult, de Kreon így is óriási veszteséget szenvedett meggondolatlansága miatt.  

Béroul: Trisztán és Izolda

 SZEREPLŐK:

                      az szerelmes főhősök  

Márk király          Cornwall királya

Dinas                 Trisztán jó barátja

Artúr király         Walesi király

Grovenal              Trisztán fegyverhordója

Guanelon              a 3 gonosz báró

a kerekasztal lovagjai

Ogrin                 Izoldáék segítője az erdőben

a leprások            (Lancienben élnek)

Husdent              Trisztán vadászebe

    Márk király Izolda nevű szépséges ír hercegnőt választja hitveséül, és Trisztán nevezetű hűséges lovagjával (aki az öccse) hozatja el azt. Ő a tengert áthajózva hozza el Izoldát, és egy bájital 3 éves szerelmet hoz nekik, annak ellenére, hogy Izolda megesküszik a királlyal.

    A szerelmesek csak törvényesen szerették egymást, de a bárók nem nyugodnak ebbe bele, és addig beszélnek a királynak míg Froncin segítségével le nem leplezik Trisztánt, aki Izolda ágyára ment éjjel, amikor a király kiment a szobából. Ezért Márk máglya általi halálra ítéli őket. Trisztán csellel megmenekül, míg Izoldát Márk Yveinnek, a leprásnak adja. Tőle Trisztán megmenti, és a morros-i erdőben bújnak el. Márk eközben rájön, hogy Froncin hazudott neki, és megöleti.

    Ezután Trisztánék az erdőben élnek lombkunyhókban, melynek helyét legkésőbb 3 nap után megváltoztatják, de ennek nem sokáig kell így lennie, mert egy nap Governal megöl egy arra vadászó embert, akiről tudta, hogy Trisztán régi ellensége. Mikor ezt a városiak megtudják, az erdészen kívül senki sem mutatkozik ott. Ezért Trisztánék nem is váltotatják már a lakhelyüket. Így a király egyik vadászata során rájuk talál, és hogy tudassa ezt velük egy-egy hozzájuk közel álló tárgyat elvisz, és sajátjaiból hagy ott kettőt.

    Ezután a szerelmesek 3 éves kötöttsége lejár, és ezt levélben tudatják a királlyal. Izoldát visszaveheti, Trisztánnal, pedig ha nem rendelkezik, elmegy a tengerentúlra az ír királyhoz.

    A király bárói tanácsra Izoldát visszaveszi, Trisztánt pedig csatázó országba száműzi. Az elváláskor mindketten szerelmük zálogaként odaadnak vmit a másiknak (gyűrű, Husdent).

    Mivel a bárók azt hiszik, hogy Trisztán elment, (pedig amikor eltávolodott letért az ösvényre, és Ogrinig meg sem áll) javasolják királynak, hogy tetessen esküt Izoldával, hogy csak törvényesen szerették egymást Trisztánnal. A király ezért megharagszik, mert akkor ezt nem mondták a bárók, amikor Trisztán még itt volt. Nem hallgat többé a tanácsukra, de Izoldának említi az esküt, de csak Artúr király és lovagjai jelenlétében.

    Perinis viszi a hírt, de Trisztánhoz is betér, ahogy oly sokszor rejtôtködése során és hozza a hírt. Ezután Artúrhoz megy és hívja őket a Kalados Gázlóhoz, ami nevét a mellette elterülő Mal Pas ingoványról kapta. Az eskütételt Trisztán leprás koldusnak öltözve nézi végig, és Guanelont a lápba vezeti, aki ott meghal (Ő viszi át Izoldát a nyakában a Mal Pason). A két királytól is kér alamizsnát. Artúr a lábszárvédőjét adja, míg Márk pénzt ad.

    Trisztán ezután Izoldától Perinis által kapott üzenet kérésére feljár a palotához. Egy alkalommal ezt egy palotai munkás észreveszi, és elmondja Godoin és Denaolen báróknak. Ők saját maguk akarnak meggyőződni erről. Az erdőn át vezet útjuk. Godoint észreveszi Trisztán, de nem tudja elkapni. Denaolen viszont odafele úton meg tudja lesni a célszemélyt, amiért az életével fizetett, mivel Trisztán azonnal megölte.

    Ezután a palotában Godoin a szoba kárpitozását átszúrva meglesi a szerelmes párt, de először Izolda, majd, Trisztán is észreveszi az ellenfény miatt. Trisztánnál nála van az íja, és egy óvatlan pillanatban Godoin felé lő, akinek már nem volt ideje menekülésre, és így eltalálta a fejét a nyíl, és meghalt. 

Boccaccio: Dekameron (5 novella)

    • 1. novella (29-40. o)

    A novella egy Ser Cepparrello nevű férfiról szól. Tudni kell róla, hogy templomkerülő ember volt, és kereskedő foglalkozása miatt gyakran esett lopás/csalás bűnébe.

    Egyszer elutazott otthonról egy másik városba, ahol szállásadói jó barátja lett, de halálos beteg lett. Ezért papot hívtak a gyónásához. Ő hamis gyónást mondott, amiben semmis bűnöket gyónt meg, melyek messze elmaradtak az övétől.

    Emmiatt a pap szentté tette a halála után, mindenkinek ajánlotta az ő életmódját. Az ottani egyházi személyek kriptájába temették, és Szent Cepparrelloként tisztelték.

    • 2. novella (69-75)

    Aigluf lombard király volt, Lombardia városában állt a vára, és volt egy gyönyörűséges felesége, akit Teudelindának hívtak. A palotában szolgáló csatlósoknak is tetszett, főleg egynek, aki már első látásra beleszeretett.

    Hát egyszer annyira a királynéval akart hálni, hogy kifigyelte éjjel hogyan megy a király a királynéhoz. Ezt egy köpenyben tette, de a sötétben nem lehetett felismerni, aki a köpeny alatt volt. Hát a mi emberünk szerzett egy majdnem uolyan. köpenyt, és egyik éjjel egy élete egy halála bement a királynéhoz és vele hált, de mindenki azt hitte, hogy ő a király. Kivéve magát a királyt, aki az ő köre során szemrehányást kapott a királynétól, hogy miért jön kétszer. A király egyből rájött a csalásra, de nem verte nagydobra a dolgot, és még azon az éjjelen megtalálta a tettest, akinek levágott egy tincset a hajából, majd maga is aludni ment.

    A cseléd látva ezt még pár társának hasonlóan megnyírta a haját, így amikor a király reggel összehívatta a cselédeket, már csak szólni tudott a tettesnek, hogy még egyszer ne csinálja ezt. Az üzenetét természetesen senki nem értette meg a tettesen kívül, de ő meg is tartotta a király kérését.

    • 3. novella (90-93)

    Currado Gianfigliazzi szakácsáról szól ez a novella. Currado mindigis bőkezű, lovagias viselkedésű, fényűző ember volt. Egy vadászata során lőtt egy darut, amit olasz főszakácsának, Chichibionak adott sütésre.

    Chichibionak nagyon tetszett egy cselédlány, és amikor odajött egy kis darut kérni hozzá nem tagadta meg a kérést. Odaadta a daru egyik combját szerelmének. Amikor Currado a vacsoránál kérdezi Chichibiotól, hogy hol a másik comb. A szakács pedig szentül bizonygatta, hogy a darunak csak 1 lába van. Holnapra közös szemlét beszéltek meg, és ha a szakács nem tudja megmagyarázni hibáját halál várt rá. Chichibionak fogalma sem volt, hogy hogyan fogja kivágni ebből magát, de lefeküdt.

    Másnap egy lábon alvó darukat láttak. Ekkor Chichibio megörült, de amikor Currado rájuk kiáltott kivillant a másik lábuk. A szakács magyarázata pedig az volt, hogy a vadászaton nem kiáltott rá a madarakra. Így csak egy combjuk volt. Ez annyira megtetszett Curradonak, hogy csak nevetés tárgya lett a halálos büntetés.

    • 4. novella (94-103)

    Cippola testvér külföldi mediterrán országban, és egy fehér papagájtollat hozott haza. Egy faluban pedig kihirdette, hogy Gábriel arkangyal szárnyát mutatja meg, amit egy kis dobozban tárolt.

    Ezt pedig Mocskos Guccio nevű szolgájának őrizetére hagyta. Ő viszont nem nagyon ügyelt rá, így két ifjú Biagio és Giovanni. Miután a tollat elvitték szenet tettek a helyére a dobozba. Cippola testvér nem ellenőrizte a dobozt, úgy vitte a bemutatóra. Tévedésként mutatta be a dolgot és jó pénzt keresett a szénnel, amin szent Lőrincet égették meg.

    • 5. novella (111-115)

    Madonna Isabella nagy csávába kerül, amikor két szeretője Lambertuccio és Leouettó nála tartózkodik. A két szeretô sem láthatta egymást, mert a Madonna egyik szobába bújtatta Leonettót.

    Lambertucioval mulatta az időt, amikor egy cseléd figyelmeztette, hogy érkezik férje.

    Madonna Isabella viszont okos hölgy lévén ki tudta vágni magát. Lambertuciot késsel kezében kiküldte a házból, hogy fusson el. Ez olyan hatást keltett, mintha Leonettot kereste volna, aki viszont az egyik szobában bujdokolt.

    Kitalált egy okot a kergetőzésre, és ezután a férj kísérte haza Leonettot.

Dante: Isteni színjáték (pokol 3 bugyra)

    • 1. sz. bugyor

     A tűzeső nevet kapta. A pokol második körének utolsó bugyra, határos a harmadik körrel. A bűnös hallott lelkek homokban mezítláb járkálnak, miközben tüzes eső esik az égből, ami meggyújtja a talpuk alatt a homokot. A tűzcsóvák lesöprése érdekében a lelkeknek saját magukat kell ütögetniük. Az túlzottan büszke emberek kerülnek ide.

    • 2. sz bugyor

     Rondabugyrod nevet viseli. A pokol hetedik körén helyezkedik el. Vasszínű kőből épültek a falak a holtaknak pedig nagy kínokat kell kiállniuk, mivel a mezítelen lelkeket, melyek a bugyor aljén sétálgatnak, ostorosok ostorozzák. Az életükben üzleti csalók, és kapzsi emberek jutnak ide.

    • 3. sz bugyor

     A pokol feneke. Az emberek meglepő módón nem perzselődnek, mint ahogy az emberek nagy része gondolná, hanem éppen az ellentétje, nyaktól lefelé egy jégtömbben kell fagyoskodniuk. Olyan sűrűn vannak rakva, hogy a kilógó fejükön összeér a saját és a „szomszéd” haja. Az állami kivégzések áldozatai kerülnek ide, tehát akik valamilyen nagy bűnt követhettek el.