Utolsó kommentek

  • Fari: tudom peti kösz az infókat csak tudod semmi kedvem nem volt kijavítgatni miután már tárgytalanná v... (2009.11.05. 19:53) angol előadás
  • spyke: sajnos nem nyertek meg a fiuk a vb-t, "csak" harmadikak lettek... (2009.11.05. 01:42) angol előadás
  • citromosjegestea: :):) Ügyi! Mókás! (2009.10.29. 13:57) Várjátékok 2009
  • Fari: ki vagy te? nem biztos hogy olvasod ezt de talán az e-mail címed sem ismerős (2009.09.29. 17:53) .
  • Kagai: A házi thx. (2009.09.29. 16:52) .
  • bbbbalint: köszkösz (2009.06.09. 16:16) biosz a bálintnak
  • Fari: ott van nem látod?? (2009.06.03. 15:06) matek
  • jama999: És hol a Thálész tétel meg a bizonyítása? (2009.06.02. 16:05) matek
  • k@szi: Lehet, hogy egy kicsit félreérthetően fogalmaztam... bocs szerintem is neked van igazad Fari, nem ... (2009.04.23. 18:07) Angol fordításos házi
  • Gracz0: Teljes mértékben egyetértünk veled Fari, és még szeretünk is érte!!(Sipi biztos) Mi se csicskulu... (2009.04.23. 16:51) Angol fordításos házi
  • Utolsó 20

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Ének fogalmazások 2007-2008-as tanév

2008.09.09. 17:47 :: Fari

1.    A zene eredete

Valamennyi művészeti ág közül a zene és a tánc az, aminek az eredetéről a legkevesebbet tudjuk. A zene fejlődése az énekléssel kezdődött. A rég múlt kultúrákban valószínűleg összetartozott a dallam és a szöveg. Az őskori ember a dalokat az emberi hang középső fekvésében, mérsékelt hangerővel adta elő. A ritmusoknak fő szerepe lehetett, énekeiket feltehetően tapsolással és lábdobogással kísérték. Ezt később a legegyszerűbb hangszerek, a dobok és a csengők váltották fel. Egy-egy terület ének– és hangszerstílusa ritkán keveredett csak egymással. A többszólamúság kialakulása sokáig tartott, az ősi zene valószínűleg ismerte a heterofóniát, melynek jellegzetessége, hogy ugyanazt a dallamot, egy kis eltéréssel adják elő újra és újra. Más kutatók teóriája szerint a hangszeres zene ugyanolyan régi múltra tekint vissza, mint az éneklés. A korai eszközhasználattal egy időben, az eszközökkel való tudatos hangkeltés is elkezdődött.

2.    Az ókori kelet zenéje

Az ókori Egyiptomban intenzív zenei élet folyt. Az egyszerű szöveget általában hangszeres zene kísérte. A fuvola és a hárfa volt a kedvelt hangszer. Az arab zeneelmélet a görög gondolkodók erőteljes hatása alatt állt, az éneklés, akusztika és hangszerelés terén. Zenéjük jellemzője a perzsiai makáma stílus. Alapdallam bonyolult díszítésekkel és bonyolult fűzérformákkal. Hangszereik: UD, Kanun, Szantur, Rebab (fidula). A török népzenére pedig az egyszerűség jellemző. Latin szerű népi hangszereik, pedig a Kobusz és a Szasz. 

3.    A hellén zene

Egyetlen korai civilizáció sem tartotta olyan nagy becsben a muzsika művelését, mint Görögország. Az ókori Hellászban a zene uralta a vallási, erkölcsi, művészeti és tudományos életet. A művelt, előkelő embert „nuczikálisnak” nevezték. A nagy drámaírók és költők mind jártasak voltak a zene és tánc világában. Saját hangszere is volt az országnak: a citera, ami nemzeti jelképnek is számított. A legjobb citeraművészetek komoly társadalmi kiváltságok illették. A városállamok fénykorában, a virágzó athéni demokráciában, pedig szinte mindenki számára nélkülözhetetlen volt a gondosan irányított zenei nevelés, mivel ők ismerték fel a zene szellemre, lélekre, jellemre gyakorolt hatását. Az első ismert zenei hangversenyre is Görögországban került sor: Kr. e. 586-ban Apolló templomában. Akárcsak a görögöknél, Indiában és Kínában is jelentős helyet foglalt el a társadalomban a zene. 

4.    A gregorián

A gregorián ének, vagy összefoglaló névvel gregoriánum, a római egyház ősi egyszólamú, litrikus éneke. Először a 10-11. században jegyezték fel először, szoros értelemben ezt a törzsanyagot nevezzük gregorián éneknek. Elnevezése Nagy Szent Gergely Pápa (590-604) liturgiai és énekrendező tevékenységeire utal. Megjelennek a kódexekben olyan képek is, melyeken Gergely a természetfeletti ihlet galamb képében sugallja a dallamokat. A 14. század végén elindult vizsgálatok eredményeképpen abban állapodott meg, hogy a gregoriánnak nevezett dallamkincs részben Gergely előtt, legnagyobbrészt azonban az ő működésére után keletkezett. 

 
5.    A trubadúrok

A zenei helyzet a 11. század végére megváltozott. Ekkor tűntek fel az első trubadúrok. Ez az ófrancia szó költő-muzsikust jelent, Loire-tól délre használt provanszál vagy langue d’oc. Műveik elsősorban lírai alkotások voltak, de ismerünk epikai származásúakat, sőt még vallási tárgyúakat is. A trubadúrokat nagy része nemesember (lovag, arisztokrata) volt, a többiek pedig ezek szolgálatába szegődött polgár. Az első ismert trubadúr 9. Vilmos, Aquitánia hercege (1071-1126) volt. 2. dallamának maradt fenn szövege, de sajnos dallam nélkül. Ismert viszont Janfré Rundel három dallama, és az egyik legnagyobb trubadúr, Bernart de Ventadorn 19 dallama. A 13. század leső harmada volt a trubadúrok virágkora, az 1210-ben elhunyt Dante által a legnagyobb „költő zeneszerzőnek” nevezett Arnanat Daniel, 1231-ben pedig Folguit de Marseille Tolouse püspöke.  

6.    A reneszánsz művészet

A reneszánsz zenei eljárásokat miután megérkeztek Európába, mindenhol a helyi hagyományoknak megfelelően fogadták be, és alakították át. A korszak híres festői: Hans Holbein, Rogier Van der Weyden az új hatásokkal szemben sok elemet megtartottak a gótikus stílusból is, és ötvözték a két stílus elemeit, amelyet Hieronymus Bosch munkáin lehet a legjobban megfigyelni. Az északi reneszánsz művészet, részben a reformáció hatására, többet hagyott meg a keresztény hagyományokból a klasszikusok mitológiájához képest, mint az Itáliai.

A legnagyobb különbség az északi és az itáliai reneszánszban használt nyelv volt. Amíg az itáliai humanisták a görög és a latin, addig az északiak a szélesebb körben ismert saját anyanyelvükön szólalnak meg.  

7.    Reneszánsz zeneművészet

A klasszikus zene reneszánsz korszaka nagyjából 1400 és 1600 között készült művekre vonatkozik korszak végét könnyebb meghatározni a kezdeténél, miután a többi művészetben hasonlóan a zenei felfogásban sem volt forradalmi átalakulás a 15. század folyamán.A korai reneszánsz zene egyik leglényegesebb jellemzője a terc hangköznek, mint konszonanciának a növekvő elfogadottsága volt szemben a középkorral, amikor azt még disszonáns hangköznek tekintették. A polifónia a 12. század óta elterjedt volt, de az élesen elkülönülő szólamok, növekvő bonyolultsága csak a 14. században jelent meg. A 15. század egyszerűsödést hozott, ekkor kezdtek a szólamok lesimítottságára törekedni.A 15. század végén a festészetben akkor jelentkező szemkápráztató részletességgel párhuzamosan a polifonikus szent zene ismét összetetté vált. Ezt a 16. század elején aztán ismét egyszerűsödés követte. A késő 16. században a madrigálok megjelenésével elhozta a világi zenét, ami néha extremitásokbna a bonyolultság felé haladt. Ekkor a reneszánsz lényegét jelentő módon az ókori zenei formák felélesztésével, egyszerű kísérlettel, gyászdalokon keresztül próbáltak a zenészek is a klasszikus világ felé fordulni. 

8.    A reneszánsz zene nagyjai

·         Johannes Ockeghem, frankohamand zeneszerző, a 15. század 2 felének iránymutató komponistája. Guillame Dufay és Josquin des Perez barátja.

·         Josquin des Perez a Palestrina korszak előtti nagy zeneszerző, az akkori idők legnagyobbja volt.

·         Thomas Tallis angol zeneszerző, a vallásos zene korább képviselője

·         William Byrd, Lincolni születésű reneszánsz zeneszerző, az angol katolikus zene legutolsó képviselője volt.

9.    Palestrina, Lassus, Gesualdo

·         Giovanni Pierluigi da Palestrina olasz zeneszerző, az olasz templomi zene kiemelkedő képviselője volt. Palestrinában született, egy Roma melletti kisvárosban 1525. február 3-án vagy 1526. február 2-án. Tevékeny komponista volt 104 misét, több mint 300 motettát, 68 offertóriumot, 72 himnuszt, 140 madrigált, 4 v. 58 siralmi éneket, 35 magnificatot és számos más művet írt.

·         Orlande de Lassus Monsbna született németalföldi zeneszerző, aki a vallásos zene legkiemelkedőbb képviselője volt. Egy németalföldi sereg segítségével jut el Szicíliába, majd Milánóba. Majd Rómába ment ahol a firenzei Érseknek dolgozott. Münchenben halt meg.

·         Carlo Gesualdo a reneszánsz kor utolsó zeneszerzője. Nápolyi származású zeneszerző. Nem volt túl aktív zeneszerző, magánélete viszont érdekes. 1 feleségét félrelépésen érte, és szeretőjével együtt megölte, 2. feleségétől lett egy fia, aki nem sokkal később meghalt.

10.     A 16. század magyar zeneművészete

Históriás énekek terén Tinódi Lantos Sebestyén volt a legjelentősebb magyar. Ifjú éveit Török Bálint udvarában töltötte, műveit pedig nagyrészt a török megszállás alatt írta. Híres gyűjteménye a Cronica, mely ezen énekirodalom legszebb, Tinódi által írt műveit gyűjti össze. 1554-ben Kolozsvárott nyomtatták ki először.A hangszeres zene nagyja pedig Bakfark Bálint volt ebben az időben, aki gyermekkorát Szapolyai János udvarában töltötte. Európa több jelentős országában megfordult: Lengyelország, Ausztria, Erdély, Itália. Itt telepedett le, Padovába utazott családjával, ahol nem sokkal később a pestisjárvány végzett vele. 

11.     A 17. század magyar zenéje, Esterházy  Pál

1635-ben született, nádor, hadvezér, költő és magas fokú zenei műveltséggel rendelkező zeneszerző volt. Bécsi tartózkodása alatt megismerkedett a kor olasz oratóriumstílusával. Majd ilyen stílusú műveket kezdett komponálni. Leghíresebb műve a Harmonia laelestis, melyet 1711-ben Bécsben mutattak be. Nem sokkal később, 1713-ban meghalt.

12.     A barokk

A barokk zenére is jellemzőek természetesen a barokk stílus jellegzetes elemei. Az ünnepélyes hangvétel, a nagy, lenyűgöző arányok, tempóváltások, stb. A reneszánsszal ellentétben ez egy feszültséget keltő, dinamikus zenei forma. Természetesen minden nemzet barokkja más. Ebben a korban kezdik elválasztani a vokális és a hangszeres zenét. A barokk zenekarok a mai szimfonikus zenekarok alapjai voltak.

13.     Claudio Monteverdi

1567-ben született Cremonában, Olaszországban. A nagyműveltségű, széles látókörű reneszánsz zeneszerzők egyik utolsója volt. Zenéje a firenzei Carmerata törekvéseit ötvözi a hagyományos zenei módszerekkel. Többszólamú művei elütnek Palestrináétól. 1595-ben Magyarországon is megfordult, jelen volt Esztergom ostrománál, ahol beszédet is mondott. Kortársai is elismerték, és nagyra értékelték munkáit. Itáliában a kezdetektől ismerték, külföldön viszont csak 1904-ben jelent meg az első ő által írt mű (Párizs). 1643-ban Velencében hunyt el a velencei Szt. Márk székesegyház zenei igazgatójaként.   

14.     Antonio Vivaldi

1678-ban született Velencében, tehát ismét egy olasz zeneszerzőről van szó. Az olasz barokk egyik legkiemelkedőbb és legtermékenyebb zeneszerzője volt, korának egyik hegedűvirtuóza. Apja borbély és hegedűművész volt, 9 gyermeke közül Antonio volt a legidősebb. 1703-ban pap lett, de asztmára hivatkozva 1704-től már nem tartott miséket. Ő alakította ki a végső formáját a hegedűverseny, és a programkoncert műfajnak. Legismertebb műve a la quattro Stagioni (4 évszak), melyben minden egyes évszak egy önálló, 3 tételes versenymű. 1740-ben népszerűsége miatt Bécsben telepedett le, majd 1741 nyarán itt is halt meg.

15.     Bach

1685-ben született Eisenbachban. Barokk zeneszerző, orgonista és hegedűművész volt. Szülővárosában városi zenész volt, de sok költözködése miatt itt sem tudott sokáig egyhelyben maradni. 10 év után bátyjához költözött Ohrduffba. Ezen kívül megjárta: Lüneburgot, Szász- Wiemmart kétszer is, Arnstadtott, Mühlausent, Köthent és Lipcsét, ahol végül letelepedett. Minden idők legtermékenyebb zeneszerzője volt. Életében és az azt követő 20 évben kevésbé volt ismert, de ma 250 kantátáját, passióit, oratóriumait, orgonaműveit is ismerjük. Írt hegedűversenyeket és hegedűszóló- szonátákat is. 1750-ben Lipcsén halt meg.

16.     Handel

Német –szász zeneszerző, a barokk kor egyik hangszeres előadója is volt. Élete nagy részét Angliában töltötte, ezért az angolok nemzeti zeneszerzőjükként tartják számon. Nagy hatással volt a bécsi klasszicistákra is. Élete végére teljesen megvakult (belevakult a zeneszerzésbe). Nagy jelentőségű ember volt, mivel ő nem merült feledésbe kortársaihoz hasonlóan még halála után sem. Olasz zenei hagyományok kísérték végig műveit, ebben a stílusban találta meg önmagát. Termékeny szerző volt, több mint 100 műve ismert. 1685-ös születése után 74 évvel Angliában, Londonban halt meg.

17.     Barokk zeneszerzők

·         Jacopo Peri, Giregorio Allegri

·         Dietrich Buxthende, dán- német orgonista, a barokk kor egyik legfontosabb zeneszerzője. Rengeteg vokális és hangszeres műfajban alkotott, és nagy hatással volt későbbi zeneszerzőkre is.

·         Henry Percell, az angolok egyik leghíresebb barokk zeneszerzője. Ő olasz és francia elemekre alapozva készítette el a jellegzetes angol hangzású barokkot.

·         Tomaso Albioni olasz barokk zeneszerző, hegedűs. Papírkereskedő családban született Velencében. 48 operát írt, majd szülővárosában hunyt el.

 

10 komment

Címkék: ének fogalmazások

A bejegyzés trackback címe:

https://fari.blog.hu/api/trackback/id/tr16655792

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

cingi 2008.09.14. 17:18:40

fari egy isten vagy

én 2008.09.22. 16:22:27

lécci csináld ide a homéroszi eposzokat! XD

-.:A:.- 2008.09.28. 17:12:23

azta! végre könnyen meglesznek az ének fogalmazások :D

boggyo 2008.09.28. 22:19:26

ez tök állat! végre nem kell keresgélnem a neten...xD örök hála :)

Berci 2008.09.29. 16:42:43

Nagyon kösz!
Bár ez csak a negyede annak amit meg kell csinálnom, a témákat tekintve. Meg egy kicsit rövid is de nekem tetszik meg jó is, kösz!

titok 2008.10.03. 19:13:51

Fari egy ISTEN vagy! Mindent kössz

moncsi 2008.10.12. 16:54:00

igen, tényleg nagyon király az oldalad :P az utókornak nem kell szenvedni az énekházival :) kösziköszikösziköszi *mondaná még tovább is*

ancsi 2008.11.10. 16:36:09

szia.nagyon köszi. jól jön.de egy szívességet kérhetnék? tovább nem tudod írni?
tudom ez a "ha az ember a kisujját nyújtja az egész karja kell" de jó lenne. előre is köszi.

fari 2008.11.11. 15:48:57

nincs több

fari 2008.12.01. 18:45:35

kellenek még a homéroszi eposzok énnek?
mert akkor felrakom
süti beállítások módosítása