1.  A rokokó

   A rokokó zene szembefordul a barokk monumentalitással, a természetesség és idillikus ritmusok jelemzik. A rövid és arányos zenei forma, túlzásba hajló cifrázások megfelelő közege a dal, a tánc és a vígopera. Nagyon különleges dekorácós formátumokkal vannak ellátva a dalok, zeneművek. A stílusa valahol a barokk és a klasszikus zene között van, de nehéz szavakkal elmagyarázni, hogy milyen is ez.  

2. A mannheimi manírok
   

   A pfalzi választófejedelem, Karl Theodor (1778-tól az udvartartás Münchenben volt) udvari zenekara európai hírnévre tett szert. Az idősebb nemzedékhez tartozik a hegedűs Johann Stamitz Csehországból. Ő 1745-től koncertmestere a mannheimi udvari zenekarnak, amely csakhamar olasz, cseh, osztrák hangszeres virtuózokkal telt meg. Nemcsak az együttes színvonala, de a létszáma is szokatlanul magas volt az akkori viszonyokhoz képest: 32 vonós, 11 fúvós, üstdob. Velük teremtette meg Stamitz a „mannheimi” stílust: a hegedűsök és a többiek hajszálpontos összjátékát mind a lassú, mind a gyors tételekben, a hirtelen pianissimi és fortissimo vagy a váratlan szünet nagyhatású pillanatait, de főként a hangerő lassú, fokozatos emelkedését, illetve csökkenését. A mannheimi zenekar előadásmódja a dinamika számtalan árnyalatának kiaknázása sajátos és szokatlan drámai feszültséget és izgalmat tudott teremteni. Ezek az újdonságok idővel a zenei dramaturgia eszközeivé váltak a kontraszt, fejlesztés, hangulatkeltés szolgálatában.

3. A klaszicista stílus kialakulása

   A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század közepéig uralkodó stílustörténeti korszak és korstílus. Neve a latin classicus szóból ered, melynek jelentése osztály. Olyan művészeti irányzat, amely a múlt, főként az ókori görög-római alkotásokban megvalósuló eseményeket, szabályokat, hagyományokat tartja követendő példának. A 18. században mindenhonnan Rómába sereglettek a művészek, mert meg akarták ismerni az „antik világ”, vagyis az ókori görög és római kultúra fennmaradt emlékeit. Az ókor iránti érdeklődést fokozták a dél-itáliai romvárosokban (Pompeii, Herculaneum) 1748-ban kezdődött ásatások, valamint Johann Joachim Winckelmann porosz régész munkái. Európában az ókori, antik művészetet felelevenítő klasszicista stílus lett a divat. A francia forradalom és I. Napóleon idején teljesen eluralkodott és virágzott ez a stílus.

4. A bécsi klasszicizmus

   A XVIII. század közepén egy új szellemi mozgalom bontakozott ki Európában. Az ipar, a kereskedelem és a tudományok fejlődése egy új eszmei áramlatnak az előkészítői. Az új filozófia, a felvilágosodás Franciaországból indult ki, s az emberi értelem, a világosság eszméjét hirdette. Alapgondolata a racionalizmus, a szellem szabadsága, s ez a nagyszerű mozgalom a század második felének az európai kultúráját is meghatározta. Ez a korszak hozta meg a zenei életben a művész és munkaadó hűbér viszonyának a végleges megszűnését. (Haydn még több, mint 30 évig élt és dolgozott az Esterházy-hercegek szolgálatában; Mozart 25 éves korában szakított ezzel, Beethoven azonban egy percre sem volt hajlandó művészetével senkit szolgálni, s ő a saját zenéjéből élő szabad művész első képviselője.)

5. A klasszicista zenei formálás

   
   

   A XVIII. század közepén egy új szellemi mozgalom bontakozott ki Európában. Az ipar, a kereskedelem és a tudományok fejlődése egy új eszmei áramlatnak az előkészítői. Az új filozófia, a felvilágosodás Franciaországból indult ki, s az emberi értelem, a világosság eszméjét hirdette. Alapgondolata a racionalizmus, a szellem szabadsága, s ez a nagyszerű mozgalom a század második felének az európai kultúráját is meghatározta. Ez a korszak hozta meg a zenei életben a művész és munkaadó hűbér viszonyának a végleges megszűnését. (Haydn még több, mint 30 évig élt és dolgozott az Esterházy-hercegek szolgálatában; Mozart 25 éves korában szakított ezzel, Beethoven azonban egy percre sem volt hajlandó művészetével senkit szolgálni, s ő a saját zenéjéből élő szabad művész első képviselője.) A zenéket ún. periódusokra osztották. A periódus a klasszikus formálás legkisebb alapvető zenei egysége. Két tagból áll, ezek rendszerint egyenlő hosszúságúak, s a dallam és a harmónia szempontjából nyitás-zárás, kérdés-felelet viszonyban vannak egymással. A klasszikus periódus alaptípusa 8 ütemes: 4 ütem előtag + 4 ütem utótag = periódus. Ha V. fokon zár, fél zárlatról, ha I. fokon zár, egész zárlatról beszélünk.

6. A klasszikus zenei műfajok

                                        

A szonáta

Neve az olasz „sonare” = hangszeren játszani igéből származik. A fúvós és vonós hangszín szétválasztása, valamint az a tény, hogy a csembaló kiszorult a zenekarból, egy világosabb, tisztább, könnyedebb hangzást eredményezett.A klasszikus szimfónia tehát 4 tételes zenekarra írott mű, melynek első tétele legtöbbször gyors és szonátaformát mutat, második tétele lassú (olykor variációs formájú), harmadik tétele menüett vagy seherzo (ABA triós forma), negyedik tétele gyors, s legtöbbször ismét szonátaformájú.A 4 tételes klasszikus szimfónia első nagy mestere Haydn. Szimfóniáinak száma 1OO fölött van, Mozart 47, Beethoven 9 szimfóniát írt.

A vonósnégyes

A klasszikus stílus legfontosabb kamarazenei műfaja. A kamara szó jelentése: szoba. A kamarazene olyan muzsika, amely nem terembe, hanem szobába való. A kamaraegyüttesekben csak néhány hangszer vagy énekes muzsikál együtt és többnyire úgy, hogy mindegyik külön szólamot játszik.

A versenymű

A barokk muzsikában a concertáló, versengő elv jelentős szerepet játszott, még az operában is feltűnő helyet kaptak a szólóhangszerek. A XVII. sz. végére kialakult a concerto grosso, melyben a legtöbbször 3 vonós hangszer hangja állt szemben a teljes zenekar zengésével. Később Bach, Händel keze alatt létrejött a szóló - concerto, melyben egy szólóhangszer áll szemben a zenekarral. Tehát a versenymű: szólóhangszerre és zenekarra írt zenemű, amely a barokk zenében már ismert műfaj, de a klasszikus stílus ezt is a maga képére formálta.A zongoraverseny megteremtője Mozart. Versenyműveiben újszerű a zongora és a zenekar egymást kiegészítő viszonya. A zenekar fokozatosan a szólóhangszer egyenrangú partnerévé nő fel, s a kettő rugalmas, sokszor szinte kamarazenei viszonyban áll egymással.

A klasszikus opera

Míg a barokk korszak operatípusa az opera seria (komoly opera) volt, a bécsi klasszicizmus idején az opera buffa (vígopera) vált jellemzővé. Ehhez illett leginkább a klasszikus zenei nyelv mozgékonysága, elevensége.A barokk (recitativo és ária) egyoldalúságát felváltotta a komikus opera pezsgése: az áriák mellett duettek, s még nagyobb együttesek (tercett, kvartett, kvintett) tették változatossá a zenei anyagot.A népszerűvé vált opera buffa jeles képviselői voltak: Piccini, Paisiello, Cimarosa. A műfaj legkiemelkedőbb mestere azonban Mozart volt.

1. Haydn tanulóévei

2. Haydn vokális művei

3. Haydn hangszeres művészete

4. Haydn jelentősége

5. Haydn fogmosópohara

6. A gyermek Mozart

7. Mozart operái (Requiem)

8. Mozart hangszeres művészete

9. Mozart életműve

10. Beethowen

11. A klasszikus Beethowen

12. A romantikus Beethowen

13. A romantika

14. Források
    

     http:\\hu.wikipedia.org   

www.dura.hu/dokumentumok/zene/zenetort.html