Utolsó kommentek

  • Fari: tudom peti kösz az infókat csak tudod semmi kedvem nem volt kijavítgatni miután már tárgytalanná v... (2009.11.05. 19:53) angol előadás
  • spyke: sajnos nem nyertek meg a fiuk a vb-t, "csak" harmadikak lettek... (2009.11.05. 01:42) angol előadás
  • citromosjegestea: :):) Ügyi! Mókás! (2009.10.29. 13:57) Várjátékok 2009
  • Fari: ki vagy te? nem biztos hogy olvasod ezt de talán az e-mail címed sem ismerős (2009.09.29. 17:53) .
  • Kagai: A házi thx. (2009.09.29. 16:52) .
  • bbbbalint: köszkösz (2009.06.09. 16:16) biosz a bálintnak
  • Fari: ott van nem látod?? (2009.06.03. 15:06) matek
  • jama999: És hol a Thálész tétel meg a bizonyítása? (2009.06.02. 16:05) matek
  • k@szi: Lehet, hogy egy kicsit félreérthetően fogalmaztam... bocs szerintem is neked van igazad Fari, nem ... (2009.04.23. 18:07) Angol fordításos házi
  • Gracz0: Teljes mértékben egyetértünk veled Fari, és még szeretünk is érte!!(Sipi biztos) Mi se csicskulu... (2009.04.23. 16:51) Angol fordításos házi
  • Utolsó 20

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

A középkor és a reneszánsz határának költői (Dante, Boccaccio, Petrarca)

2009.01.17. 12:08 :: Fari

Dante Aghlieri: Isteni színjáték
 
 
  1. Mikor

·   1300as évek legeleje, trecento

  1. Téma

·   Misztikus túlvilági utazás

·   PokolàPurgatóriumàParadicsom

·   Bűnàerény (pokolàparadicsom)

  1. Cím

·   (Divina) Comediaà az eredeti cím komédia, mivel minden olyat komédiának neveztek, melyebben a rossz kezdetből a végén jó lett. A Divina, isteni jelzőt már csak az utókor tiszteletből tette oda.

  1. Műfaj

·   Emberiségköltemény, más szóval filozófiai dráma

·   Kevert műfaj (epikus+lírai+drámai elemeket tartalmaz)

  1. Szerkezet

·   Párhuzam a középkori katedrálisokkal, vagyis számmisztika alapján való építkezés.

·   100 = 1 + 33 + 33 + 33, a 33asok a pokol, purgatórium és paradicsom énekei. Ezek mindegyike 3as részekre volt bontva à TERCINA

  1. Verselés

·   Tercina, melynek rímképlete: a b a | b c b | c d c | d e d, ez is a végtelen teljességére utal

  1. Nyelv

·   Nem latinul, hanem a reneszánszra utaló módón már olaszul íródott.

  1. Világkép

·   Ptolemaioszi világkép = a világegyetem középpontja a Föld; föld közepe = a pokol feneke

  1. Kifejezésmód

·   Allegorikus, (másról beszélni) azaz van egy konkrét, és egy elvont, átvitt jelentés.

·   Jellemző ilyenek:

o Út/utazás = élet

oErdő = tévelygés, keresés

oSötétség = lelki tévelygés, bűn

oFény = a lélek megtisztulása

oVölgy/hegy = lent és a fent

oPárduc = kéjvágy

oOroszlán = a hatalom

oFarkas = kapzsiság, pénz

·   Az úton a lelki vezető Vergilius

·   Limbusz: a 4. sík, ahol azok voltak a pokolban, akiknek egyetlen bűne az volt, hogy nem voltak keresztények. Nevezik a pokol tornácának is.

 

Dante a Pax Romana-ra, a békére várt, ezért lett Vergilius a vezető.

  Boccaccio: Dekameron
 
Petrarca (lásd: lejjebb) barátja, kortársa volt.

Számos latin és olasz nyelvű mű alkotója volt, pl.: Dante életrajz, és Isteni színjáték elemzések.

Fő műve:

Dekameron = tíz nap, egy nagy pestisjárvány elől 10 fiatal egy firenzei templomba menekül. 7 lány és 3 fiú. Minden napra választanak egy vezetőt, aki az aznapi témát kijelöli. Mivel novellameséléssel szórakoztatták egymást. Jellemző témáik voltak, a szerelem, erotika, néha érzelmes, humoros, főleg egyházi személyek, bujaság, testiség, emberi butaság. Viszonylag trágárnak látszik, de a fr. Fabilian százszor trágárabb volt ennél.

Miben rejlik Boccaccio újszerűsége?

·   Nem a témában, a tárgyban, az előadásmódban à műveltebb, iskolázottabb, elegánsabb szórakozás.

·   Nagyobb nyelvi igényesség, hiteles, életszerű típusok, a stílusa gördülékeny, könnyen olvasható.

·   Nem a végkifejlet, hanem a folyamat a fontos.

 Petrarca
 

Firenzei, bár száműzetésben született. Jogot tanult, de akkor is már a költészet érdekelte inkább. Papi pályát választott. Sokat utazott, végül a Rhône völgyében telepedett le és sok műve született itt. Rómában koszorúzták költővé. Szülővárosába mindössze kétszer látogatott el, az egyik hazafele út során találkozott Boccaccióval, amikor Firenzében időzött.

Legjelentősebb műve: Daloskönyv (Canzonilre)

366 költeményből áll, többségük szonett, kis számban canzone és vannak ballaták is.

Több műve szól élete nagy szerelméről, Lauráról, akit a lovagi költészethez hasonlóan itt sem kap meg a költő. A költő önmagába fordul, és figyel a lelkében zajló folyamatokra is.

 

Szólj hozzá!

Címkék: irodalom

A bejegyzés trackback címe:

https://fari.blog.hu/api/trackback/id/tr18883317

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása