·         III. Béla (1172-1196). A bizánci udvarban nevelkedett, és Mánuel császár (Szent László unokája) örököse volt, de a császár fiának születése után feleslegessé vált. A kalocsai érsek koronázza királlyá, mivel az esztergomi politikai okokra hivatkozva nem merte azt megtenni. Fejlesztette Esztergom és Székesfehérvár városát, uralkodása alatt sokat fejlődött az írásbeliség is. Az oklevelek kiadására hozza létre a kancelláriát, ahol a híres jegyzője Anonymus (P. Magister) is dolgozott. Aktív külpolitikát folytatott. Mánuel halála után visszafoglalta a bizánci kézben lévő magyar területeket. Harcokat folytatott Velencével Dalmáciáért, ill. az orosz fejedelemségek viszálykodásával kis időre Halicsot is sikerült elfoglalnia.

·         XII. századra a magyarság letelepedett életformát folytatott, tehát a földművelés meghatározó fontosságú szerepet játszott az ország életében.

·         Az ország népessége ekkor 2 millió fő. Ún. hospesek érkeztek, akik Ny-Európából érkeztek. Bevándorlók voltak, és különböző városi jogokat kaptak meg. A városoknak ekkor már önkormányzataik voltak.

·         Fejlődött a kereskedelem, amiben izmaeliták és zsidók vesznek részt. A királyi birtokállomány csökkent, ezért egyre nagyobb szerep jutott a regálé jövedelemnek. Ez a királyi felségjog miatt szedett jövedelmek összessége. Ilyen pl. a kamara haszna, a vám és a sókereskedelem haszna is.

·         Fejlődött a kultúra, megtelepedett a Ciszterci-rend Zircen.

·         II. András uralkodása (1205-1235). III. Béla fia volt, és nove instituinoes néven hirdette birtokpolitikáját (az adományozás legjobb mértéke a mértéktelenség). Eladományozta a királyi birtokokat à megnövekedett a nagybirtokosok befolyása. Emiatt megrendült a királyi hatalom.

·         A királyi jövedelmek felett a tárnokmester intézkedett.

·         A regálékkal igyekezett biztosítani az eladományozással kieső jövedelmeket, de természetesen azok erre nem voltak elegek. A pénzrontás haszna is még jött ehhez, de az sem volt elég.

·         A zsidóknak és izmaelitáknak bérbe adott vámokat.

·         Az így kialakult elégedetlenséget még csak növelték még a drága hadjáratok költségei. Ezek célpontjai Halics és a Szentföld voltak.

·         A földadományozások révén, a várkatonaságon nyugvó királyi haderő válságba került, és a főurak magánseregeire kellett a királynak támaszkodnia. Ezek a seregek voltak a bandériumok. A legnagyobb főurak új elnevezése a báró lett.

·         A bárók egy része elégedetlen volt, mivel Gertrúd (a király felesége) és rokonsága kapta a birtokokat és kiváltságokat. Ezért egy összeesküvés során Bánk nádor meggyilkolta a királynét.

·         A királynak szolgáló kisebb birtokosok alkották az aranybulla mozgalmat, akik a magánföldesúri függést akarták elkerülni.

Szerviensek+várjobbágyok=aranybulla mozgalom

·         1222-ben kiadták az aranybullát, mely egy aranypecsétes királyi irat volt (ez a fontosságát mutatta).

o       A szerviensek letartóztatásához bírói ítélet kellett, és csak a király ítélkezhetett felettük.

o       A szerviensek adómentességet élveztek.

o       A szerviensek a leánynegyed kifizetése után szabadon végrendelkezhettek birtokaikról.

o       Külföldre hadakozni csak a király pénzén lehetett, de ha támadás érte az országot, kötelező volt saját pénzből és sereggel védekezni.

o       Idegeneknek a király önkényesen nem ad méltóságot

o       Egész vármegye eladományozása tilos.

o       A várjobbágyok és vendégek szabadsága megtartandó

o       A tizedet termésben kellett fizetni, mivel az egyházak áttértek a pénzben való behajtásra.

o       A király lemond a pénzrontás hasznáról.

o       Kimondja, hogy bizonyos tisztségekben izmaeliták és zsidók nem állhatnak.

o       Birtokot országon kívülre adományozni tilos.

o       A méltóságok halmozása ellen szólt.

o       Ellenállási záradék: ius resistendi, az ellenállás joga, vagyis ha nincsenek betartva a pontok fel lehetett lázadni a király ellen.

·         1231-ben megújították az aranybullát, ami az egyháznak kedvezett, az egyháznak kedvezőtlen pontokat az egyháznak kedvezővé formálták.

o       A tized pénzben való szedésének engedélyezése.

o       A nádor nem ítélkezhetett egyháziak felett.

o       Az esztergomi érseknek jogában állt kiközösíteni a királyt és utódait.   

·      1232-ben kiadták a Kehidai oklevelet, a zalai szerviensek adatták ki a királlyal. Ebben a maguk felet való bíráskodást, ill. a szolgabíraválasztást engedélyeztetik a királlyal.

·      A királyi vármegyék helyett kialakultak a nemesi vármegyék.

·      Az 1233-as Beregi egyezmény kimondja,

o        Zsidókat és izmaelitákat kamarás posztra nem állítunk

o       Őket valamilyen jelzéssel meg is különböztetjük

o       A sókereskedelem jogát megkapja az egyház

o       Az egyházi személyek adómentességet élveztek.