Utolsó kommentek

  • Fari: tudom peti kösz az infókat csak tudod semmi kedvem nem volt kijavítgatni miután már tárgytalanná v... (2009.11.05. 19:53) angol előadás
  • spyke: sajnos nem nyertek meg a fiuk a vb-t, "csak" harmadikak lettek... (2009.11.05. 01:42) angol előadás
  • citromosjegestea: :):) Ügyi! Mókás! (2009.10.29. 13:57) Várjátékok 2009
  • Fari: ki vagy te? nem biztos hogy olvasod ezt de talán az e-mail címed sem ismerős (2009.09.29. 17:53) .
  • Kagai: A házi thx. (2009.09.29. 16:52) .
  • bbbbalint: köszkösz (2009.06.09. 16:16) biosz a bálintnak
  • Fari: ott van nem látod?? (2009.06.03. 15:06) matek
  • jama999: És hol a Thálész tétel meg a bizonyítása? (2009.06.02. 16:05) matek
  • k@szi: Lehet, hogy egy kicsit félreérthetően fogalmaztam... bocs szerintem is neked van igazad Fari, nem ... (2009.04.23. 18:07) Angol fordításos házi
  • Gracz0: Teljes mértékben egyetértünk veled Fari, és még szeretünk is érte!!(Sipi biztos) Mi se csicskulu... (2009.04.23. 16:51) Angol fordításos házi
  • Utolsó 20

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Fogalmazásos dolgozat

2009.03.31. 18:36 :: jama999

A magyar reneszánsz két részre tagolható: az 1 rész a XV. század második fele jelentkezett viszonylag korán, Itália után másodikként a XV. század közepén jelentkeznek Hunyadi Mátyás uralkodása idején . A magyar reneszánsz sajátossága: polgárság híján a reneszánsz háttere itt a királyi udvar és az arisztokrácia volt. A 2. rész a török támadások után következett amikoris az ország 3 részre szakadt. A magyar reneszánsz két legmeghatározóbb költője Janus Pannonius és Balassi Bálint volt.


Janus Pannonius volt az első magyar származású költő, akit európai szinten elismertek. 1447-1458-ig Itáliában nevelkedett. 14-15 éves korára már költővé érett, százával írta epigrammáit. 1458-ban visszatért Magyarországra, ahol Mátyás király kancellárja lett. Azonban Mátyás udvara ebben az időben nem volt az a fényes, művelt reneszánsz udvar, így Janus Pannoniust szellemi hontalanság gyötörte, nem tudott kibontakozni – visszavágyott Itáliába. Ez ihlette az egyik legszebb versét az Egy dunántúli mandulafáról c. verset: a pécsi lankákon kivirágzott egy mandulafa. Ez a költő hazatérése utáni érzelmeit tükrözte, mivel magányos volt és egyedüli. Tehát a költő a saját sorsát látta benne. 
Ezt a jelenséget projekciónak hívjuk, a lélek kivetülése, mely során a külső és a belső lelki táj fonódik össze. A műfaja epigrammatípusú elégia.
Janus Pannonius másik jellegzetesen reneszánsz verse a Búcsú Váradtól, mely szintén valós élményen alapul A költő Ferrarából vakációra tért haza, Nagyváradra, innen hívja aztán a nagybátyja Budapestre. A költemény egész felépítését a különböző motívumok, értékek szembenállása határozza meg. Ezek zárt kompozícióban helyezkednek el, ami ellentétben áll a lírai én zaklatott, türelmetlen lelkiállapotával.
A fejlődés és a műveltség áll a középpontban, amit a könyvtár kiemelése miatt állíthatunk. A műben több dolog segítségét is kéri, többek között Szent László pártfogó segítségét az utazása alatt. Ez a végső fohász, segélykérő ima pedig visszakapcsol a verset indító szorongó érzésekhez. Ez az utolsó versszak egy középkori legendára utal.
A műben a refrén, sietteti az utazást el arról a helyről melynek táját az első három versszak fel-felvillantja. A mű műfaja búcsúvers.



A másik kiemelt költőnk Balassi Bálint 1554-ben Zólyom várában született, apja Balassi János, aki Bornemisza Péter tanítóra bízza fiát. Nürnbergben tanult tovább, és lehetséges, hogy Padovában is megfordult. 1569-ben menekülésre kényszerül (Lengyelország), apja hamis vád alá helyezése miatt.
Versei alapvetően 3 műfajba sorolhatók: az Istenes, vallásos versek, a Szerelmi költészet és a Vitézi, világi költészet. Istenes verseiben Balassi a hit után vágyakozik, benne látja Istent. Távol áll tőle viszont a felekezeti szellem. Egyénként áll szemben Istennel. Versei egész korára jellemzőek. A mélyről feltörő fohászkodás, istenhez fordulás nem ismeretlen a 16. században (Dávid zsoltárai). Balassi versei is követik a kor szokásait, különösen sok a szubjektív elem, a szubjektív hang. Egyéni líraiságot tartalmaznak. Ez már egy világi szemléletű, segítségre szoruló ember intim beszélgetése Istennel. Nehezebbnek látja az Istenhez vezető utat saját bűnössége miatt. Meg van győződve saját bűnösségében, és kételkedik a megüdvözülésben. Ezt a BALASSI BÁLINT NEVÉRE c. versben figyelhetjük meg.
Verseiben tehát nyoma sincs egyházhoz tartozásnak, mindig egyéni lélekállapotban keresi Istent. Vallásos lírája tehát jellegzetesen reneszánsz. 3 témakör közül ez a legeredetibb.
A legszebb Istenes versei közé tartozik, az ADJ MÁR CSENDESSÉGÉT c. himnusz. Ez a himnusz nemcsak a mennybéli úrhoz való érvelésem, hanem a költőnek önmagával folytatott vitája is. Balassinál találkozunk először az ún. szövegverssel.

Balassi vitézi versei eltér kortársaitól, kiemelkedik a kor humanistái közül, hiszen ők „csak” humanista költők voltak, míg Balassi egy kiváló végvári katona is volt egyben. Katonaköltészetének kezdete 1578, Eger.

BORIVÓKNAK VALÓ

A vágánsköltészet folytatása, ahol a természet áll az ábrázolás középpontjában. A természet itt élettér, küzdőtér és munkahely is, a megújuló tavasz pedig felkészülés a vitézi próbára. Nem csak festői táj, hanem a haza szeretete és szolgálata kapcsolódik hozzá. Az egyéni és a közösségi élmény szorosan összekapcsolódik a versben.

Ó, ÉN ÉDES HAZÁM, TE JÓ MAGYARORSZÁG

1589-ben Balassi Lengyelországba bujdosik. A távozni készülő költőt megrohanják az emlékek. A haza most szépül (= édes haza, édes anyámból alakult ki, amire egyébként rímel, mivel ez a jelző csak ott szerepel. Később József Attilánál találkozunk vele), most amikor a költő hazátlanná válik. Megható búcsúvers, de hiányzik belőle a jövő bíztató reménye. A költő útja a biztos bizonytalanságba vezet.

EGY KATONAÉNEK

Igazából ez az egyetlen klasszikus vitézi vers. A búcsút az emlékezés és visszatekintés, az ihlet forrása ennek a versnek. Az élet múlhatatlan értékeit vonultatja fel. Emléket állít a vitézi életformának, ás egyben önmagának is. E/3 személyben írta, de ez csak látszólagos kívülállás, a személyes élmény és a vállalt magatartás összefonódik.

Műfaja toborzó, ódai hangvételű vers. A dicsőítő jelleg összefonódik a becsületes józansággal.

A vers csúcspontja az 5. versszak.

Az jó hírért, névért s az szép tisztességért 
  ők mindent hátra hadnak, 
Emberségről példát, vitézségről formát 
  mindeneknek ők adnak, 
Midőn, mint jó sólymok, mezőn széllyel járok, 
  vagdalkoznak, futtatnak.

Reneszánsz szerkezetű szimmetrikus vers. Ún. pilléres versszerkezet

Balassi szerelmes versei1874-ben találták meg szerelmi kötészetének verseskötetét, melyet egy 17. században élt kódexmásoló jóvoltából ismerhetünk meg. Ő Balassiban a szerelem költőjét tisztelte és értékelte. Balassi a szerelemet reneszánsz öntudattal az emberi élet egyik legfőbb értékének tekintette. 1578körül keletkeztek udvarló költeményei, melyek még csak próbálkozások voltak, melyek nagy részét csak fordította a költő. Nem szó szerint, de a külföldi művek jelentették a saját műveinek alapját. Ezek voltak az ANNA-VERSEK. Az írói eredetiséget a reneszánsz ekkor még nem ismerte.
JÚLIA VERSEK
1588 körül keletkeztek az özvegyen maradt Júlia (Losonczy Anna) elhódítása érdekében. Petrarcát idézik az érett költemények. Ugyan a versek céljukat nem érték el, de egy daloskönyvben versciklussá tudta szervezni verseit. pedig időrendben helyezkednek el.  
SZÉP MAGYAR KOMÉDIA
Júlia meghódítására irányuló utolsó kísérlet, melyben egy új műfaj, a reneszánsz szellemi komédia alakult ki. A kor egyházias felfogásával szemben, szerinte a szerelem nem csak gyönyörködtet, hanem csiszolja és nemesíti is az embereket.

A reneszánsz, azaz "újjászületés" fogalmát először a "renascentes litterae" (újjászülető tudomány, irodalom) kifejezésben alkalmazták a kor gondolkodói a 15–16. századi nagy szellemi megújulás, fellendülés jelenségeire. A tudomány azóta tisztázta már, hogy az antik kultúra számos eredményének a feltámasztása az európai művelődés új korszakának csak egyik fontos jelensége, de korántsem lényege; valamint, hogy a megelőző középkor sem egyszerűen "barbár", "sötét" időszaka az emberiség történetének, hiszen éppen ennek vívmányai, eredményei tették lehetővé a "reneszánsz" kor eljövetelét.. A reneszánsz ennek megfelelően az európai kultúrának a középkort követő nagy korszakát és a művészetek, beleértve az irodalmat is, ugyanazon korszakban érvényes egyetemes stílusát jelölő történeti kategória.


 

2 komment

Címkék: irodalom

A bejegyzés trackback címe:

https://fari.blog.hu/api/trackback/id/tr631037977

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nagyi94 2009.03.31. 18:42:51

vmek.oszk.hu/02200/02228/html/01/138.html

ha valakinek nem lenne meg a Szerb Antal féle könyv itt keresgélhet.

peterson999 2009.04.05. 14:00:40

azta! ezt meg kell nézni:) országos fariblog kritika!:) www.vizipipa.net/index2.php?page=akcio&usid=101085
süti beállítások módosítása