A szöveg
A szöveg a kommunikáció megvalósítási formája. Megvalósítja a beszélő és a hallgató közti kapcsolatot.
A legmagasabb szintű nyelvi egység:
fonémaàmorfémaàlexénaàszintagmaàszintaxisàtextus
Mondatok sorából szerkesztett egész, nem mondatok véletlen halmaza, hanem azonos témára vonatkozó mondatok láncolata.
A mondatok között szövegösszetartó erő, azaz kohézió működik. A szöveg mindig a lezártság és teljesség érzetét kelti.
Tartalma: mindig valamilyen közlemény
Szerepe: üzenet közvetítése
Terjedelme: mindig annyi, amely az adott helyzetben betölti feladatát
A szöveg kisebb egységekre tagolódik/tagolódhat, mondatokra, bekezdésekre vagy akár fejezetekre.
A szöveg(ek) megnyilvánulási alapformája 2 féle lehet:
ÉLŐSZÓ/ÉLŐBESZÉD | ÍROTT SZÖVEG |
A nyelvhasználatban elsődleges | A nyelvhasználatban másodlagos |
Megjelenése időbeli à hang | Megjelenése térbeli à betű |
Akusztikus | Vizuális |
Hatóköre szűkebb, pillanatnyi | Időben, térben alig korlátozott |
A visszajelzés azonnali | A visszajelzés késleltetett |
Személyesebb | Személytelenebb |
Ösztönösebb | Tudatosabb |
Szabályhoz kevésbé kötött | Szabálykövető |
Szerkesztése egyszerűbb, lazább | Csiszoltabb, szerkesztettebb szöveg |
A MODERN INFORMÁCIÓHORDOZÓK ATMENETET KÉPEZNEK! | |
A közlésfolyamatban betöltött sokféle szerep kialakította a különböző szövegfajtákat, melyeknek 2 alapvető csoportja van:
1. Mindennapi rögtönzött szöveg
2. megszerkesztett szöveg (tudományos, irodalmi, gyakorlati céllal szerkesztett)
A szöveg hatásköre alapján is két csoportba sorolhatjuk őket:
1. Magánhasználatra szánt szövegek
2. Közhasználatra szánt szövegek
Szövegkohézió: 2 féle lehet
1. Globális kohézió
· a szöveg egészére vonatkozik
· a jelentésbeli egységet vizsgálja
· kulcsszavak, azonos valóságra vonatkozó szavak, ismétlődések, párhuzam, ellentét, a cím és a szöveg kapcsolata, téma-réma = önismeret-ismert
2. Lineáris kohézió (grammatikai kohézió)
· Kisebb szövegelemek, mondatok összefüggését vizsgálja
· Inkább a grammatikai elemeket vizsgálja
· Kötőszó, rámutató szó, névmások, határozószók, személyragok, birtokos személyjelek
Utolsó kommentek