A magyar reneszánsz
1. szakasz
- XV. század második fele
- Viszonylag korán, Itália után másodikként a XV. század közepén jelentkeznek Magyarországon a reneszánsz és a humanizmus eszméi.
- Hunyadi Mátyás uralkodása idején (1458-’90) virágzó reneszánsz királyi udvar volt.
· A magyar reneszánsz sajátossága: polgárság híján a reneszánsz háttere itt a királyi udvar és az arisztokrácia volt. Ennek okai:
oVitéz János nagyváradi püspök személye, mivel ő az olasz egyetemeken megismerkedett a humanizmussal, amit aztán átadott Mátyásnak és Janus Pannoniusnak.
oMátyás 2. házassága, mikor is Aragóniai Beatrixet vette feleségül, aki nápolyi volt.
- Helye a budai és a visegrádi palota, ahova egész Európából jöttek csodálni az udvartartást.
- Nagyon mértéktartó lakomák voltak, de az udvari kutakból mindenhol bor folyt.
- Mátyásnak énekkara volt, amit elsőként alakítottak ki Európában. A római sziksztusi énekkara is ennek a mintájára jött létre.
- Példátlan könyvtára is volt Mátyásnak, a Corvina, mely 2500 kézzel írott kódexet tartalmazott. Csak a vatikáni könyvtár tudta felvenni az iramot, de még az is messze elmaradt a Corvinától.
- Könyvnyomtatás is kezdődött ekkor Magyarországon, ami szintén ritka dolog volt ebben az időben.
- Mátyás mecénásnak számított, emiatt sok művész fordult meg a királyi udvarban:
Bonfini – a kor legnagyobb történésze
Galeotto Marzio – a kör egyik legismertebb költője
- Mátyás fizette a magyar diákok külföldön való iskoláztatását is. Így az egyszerű származású emberek is el tudtak jutni a kor legnagyobb egyetemeire, melyek főleg Itáliában voltak: Padova, Ferrara, Genova, Bologna. Néhányan azonban nem mentek Olaszországba, hanem Bécsben vagy Krakkóban folytatták tanulmányikat.
- A szakaszt Mátyás halála zárja le.
2. szakasz
· Török támadások hatására az ország 3 részre szakad, és a virágzó, világias szakasz lezárul.
· Ez lesz az ún. északi humanizmus (XVI. sz.), ami sokkal vallásosabb jellegű volt.
· Wittenbergben volt a tanulási központ, ahol a reformációterjesztője Luther Márton is tanított.
· Ekkor már az európai és a magyar humanizmus összefonódik, nincsenek sajátosságok. Ezáltal megnő a Biblia szerepe, és megindulnak a bibliafordítások, ami a nemzeti nyelv fejlődését vonta maga után. Új kulturális központok jöttek létre magyar iskolákkal (Debrecen, Sárospatak, Kolozsvár). Nyomdák jöttek létre.
· Új irodalmi műfajok jelentek meg, melyek közösségi, hittérítő jellegűek, propagandisztikusak és inkább érvelő műfajok: prédikációk, levelek, vitairatok, vitadrámák, fabulák/állatmesék (a műveletlenebb réteg számára), zsoltárok.
· Heltai Gáspár: 100 híres fabula műve a kevésbé művelt emberekhez szólt, ami egyedülálló volt a korban.
· Szenci Molnár Albert zsoltárfordításai szintén európai szintűek voltak.
· Első magyar költőnk Balassi Bálint, aki már magyar nyelven írta műveit.
Utolsó kommentek