A reneszánsz nevezte így a közte és az általa dicsőnek tartott antikvitás között eltelt kb. 1000 évet. Ez egyben egy minősítés is, amely sötétnek, és barbárnak állítja be ennek a kornak a művészetét és magát a kort.
Csak Európára viszonyítva értelmezhetjük, de elsősorban egy történelmi korszak is volt ez.
I.e. 476- 1492: a történelmi középkor, melyet nem csak Európán értelmezünk
I.sz. 2. század – 8. század: a művészetekben a koraközépkor ideje
9.10.11. század: a virágzó középkor
12. század: a kései középkor
1300 –as évek közepe: már reneszánsz jegyek figyelhetők meg
· Egységes világkép volt jellemző
· Alapérték a kereszténység volt
· Isten előtt minden ember egyenlő
· Transzcedens világkép à a földi lét alacsonyabb rendű, mint Isten országa
· A Föld siralomvölgy, iskola
· A földi lét múlandó, és tökéletlen ßà Isten világa tökéletes és örök
· A halál nem vég, hanem kezdet.
· Úgy kell élni, hogy bármikor készen álljunk a halálra. Memento mori.
· A példa Krisztus, az utolérhetetlen tökéletesség
· Alázatosság
· Alkotói névtelenség
· A tehetség isteni adomány
· Nem vezeti az embereket a hírnév
· Az állandó öntökéletesítés igénye
· Aszkézis, böjt, a test megvetése
· Monoteista, mindent áthat a kereszténység à transzcendens, közös latin nyelv. Ezek az alapjai az itt kialakult egységnek.
· Az erényes élet követelmény
· Kontemplatív magatartás: visszavonuló, befelé forduló, szemlélődő, elmélkedő. Cél: az isteni titok megértése, átélése
· A higiénia teljes hiánya
· A gondviselés tudata
· Az ember helye a teremtésben nem véletlen, az egyetemes isteni terv jelölte ki.
· A társadalmi rend is Istentől való, nem kell változtatni rajta
· A változás lényegtelen és az állandóság a fontos
· Ciklikus időszemlélet (nincs óra, csak körforgásszerűséget figyelhettek meg)
· Nem az egyéniség a fontos hanem, a közös tulajdonságok
· Az erkölcsi törvények azonossága
· Az EGYHÁZ szerepe mindenhol meghatározó
· A nemzeti irodalom helyett, az egyetemesség volt jellemző
Nincsen valódi filozófiai gondolkodás.
„A PRIORI” = tapasztalat előtti
Az a priori mindvégig jelen van, azt várja el a gondolkodóktól, hogy az Istenbe vettett hitet erősítsék.
· Patrisztika kora
Az egyházatyák kora. A hatodik századig tart, a legnagyobb filozófus Szt. Ágoston, kinek a vallomások c. legnagyobb műve a megtérésének történetét a legőszintébben mondja el.
· Skolasztika kora
Akvinói Szt. Tamás a legjelentősebb, a 11-12. századig tart.
A szerzetesrendek kezében van ez is. 539-ben megalakul a Szt. Benedek rend, ők voltak a bencések.
Ora et labora = Imádkozzál és dolgozzál
12. század Sorbonne, Oxford
14. század, Pécs, Óbuda
Ekkor is már 4-5 év volt, de 3-4 év után magiszter fokozatot kaptak a tanulók, és sokan abbahagyták ekkor tanulmányaikat. Latin nyelven folyt a tanítás, és a HÉT SZABAD MŰVÉSZETET tanulták, melyek a következők voltak:
- Grammatika (latin, görög, +1)
- Retorika (ékes beszéd)
- Logika
- Aritmetika (számtan)
- Geometria
- Csillagászat (gasztronómia)
- Zene (elmélet, hangszer)
A 16. századtól gyakorlati képzés is folyt, takács, kovács, építészet, hajózás, fölművelés, vadászat gyakorlat volt.
- Papok, egyházi személyek képviselték
- Színhelye a kolostor
- Támogatott, elismert
- Diákok, akik az egyház kötelékéből kikerültek
- Megtűrt változat
Lovagi irodalom, kultúra
- Prédikáció (Stellárium)
- Legenda = olvasandó, szentek életét dolgozza fel, gyakoriak benne a vándormotívumok. (Legenda Aurea= Aranylegenda) [születés, csoda, halál, szentté avatás]
- Vízió= látomás, mindig túlvilági jelenést ír le à elrettent v. gyönyörködtet (Fülöp víziói)
- Exemplum= példa, példázat, mindig erkölcsi, tanító szándék (Csodálatos példa)
- Certamen= viaskodás, viadal, ördög – angyal, jó – rossz, test – lélek
- Haláltánc, nagyon kedvelt műfaj volt, de drámába csapott át a végére. A nagy pestisjárvány idején vált érdekessé.
- Himnusz, gazdag himnuszköltészet, főleg Mária himnuszok, ezek voltak a planctusok.
- Iskoladrámák, helyszínei az iskolák voltak, hitbeli kérdéseket vittek színpadra, ritka volt
- Haláltánc, ide került át az epikából, sok lehetőséget láttak benne, megjelenítették a színpadon a halált
- Passiójáték, többnapos, tömegeket mozgósító mű volt, Jézus szenvedéseit és halálát bemutató dráma.
- Misztérium, Bibliai történetet dolgoz fel
- Mirákulum, Szentek életét játssza el.
- Moralitás, allegorikus fogalom a szereplő (jóság, bujaság, hiúság, féltékenység), erkölcsi, okító szándékú
· Szimultán
Többszintes, kb. 40 méter hosszú színpadrendszer
· Procecciós
A város különböző pontjain voltak a különböző jelenetek, körmenetes színpad
· Kocsiszínpad
Kocsikra készítették a különböző díszleteket, és ezeket csak be kellett tolni.
- A lovagok rendkívüli tisztaságának betartása.
- Nők és gyermekek védelme, tisztelete.
- A lovagi eskü megtartása mindenekfelett.
- Kultúra (iskola)
- Barátság
- Lovagregények
- Lovagi eposzok
· A honfoglaláskor az itteni kultúrába, művészetbe csöppent bele a magyar nép, és az első alkotások az itteni nyelven, latinul íródtak. Ám a magyar nyelvre hamar szükség volt. Az első magyar írás 1055-ből a Tihanyi apátságalapító levele volt (58 magyar szókapcsolat).
· Az összes középkori irodalmi műfaj megtalálható volt a mi irodalmunkban.
· Semmi nem maradt ránk ebből magyarul, csak a latin legendák alapján állíthatjuk, hogy létezett ilyen.
· A művek szájhagyomány útján terjedtek, melyeket ismeretlen írók, (pl.: Anonymus) az ún. gesztákban gyűjtöttek össze.
· A 14. században főleg a hun-magyar azonosságról írnak a költők, Kézai Simon (Gesta Hungarorum) és Kálti Márk (Képes Krónika) voltak ekkor a leghíresebbek.
· Találtak olyan írásokat is a 19.-20. század kutatói, melyeken alig voltak érthetőek a szavak, ilyenek a regösénekek egyes kifejezései voltak.
· Léteztek már ekkori is vallásos művek, de a latinul nem tudókhoz csak magyarul lehetett írni, ezért megszületett ez a két mű.
· Mind a kettő egy mintául szolgáló latin szöveg magyaros átdolgozása. Ez a két legelső magyar szöveg, ami ránk maradt.
· A halotti beszéd, a temetési prédikáció, a koporsó földbe helyezése után hangzott el. Utalást találunk benne a bűnbeesésre, és annak következményeire. Ezen kívül sok retorikai elem van benne.
· Az Ómagyar Mária Siralom magyar költője jól érezte meg a latin sorok ritmusát, és magyarul is egy ritmusos és könnyebben érthető verset olvashatunk. Többféle rímtípus is található a versben: páros rím, fél rím, bokorrím. A költeményben az anya maga szólal meg, melyben magát és a fiát siratja, és felajánlja magát fia helyett. Végül pedig látja, hogy nem mentheti meg fiát uh. Inkább osztozik vele a halálban.
| Todi himnusz | Összehasonlítási szempont | Ómagyar-Mária Siralom |
| 1236-1306 között valamikor. | Kelt | 1300 körül |
| 10 versszak | Terjedelem | 13 versszak |
| A fordításban mai magyar, tehát könnyen érthető. | Nyelvezet | Ómagyar, nehezen érthető mai szemmel nézve. |
| Himnusz/planctus | Műfaj | Himnusz/planctus |
| Szűz Mária, halott Jézus a kereszten. | Szereplők | Szűz Mária, de szó esik valamiféle Simeonról is |
| A keresztre feszített Jézus siratása, és az anya fájdalmának átélésének nehézségei ill. maguk az érzések. | Téma | az anyát siratja és kegyelmet kér neki, majd a fia ártatlanságáról és szenvedéséről is szó esik. |
| könnyebben érthető módon, kívüláűllóként meséli, mondja el a történetet. | Előadásmód | nyelvezete miatt nehezebben érthető, az anya E/1ben mondja el a gondolatait és a történetet. |
| az utolsó versszakban a kereszténységről is szó esik. | Hit | Nincs benne szó az új hitről, amit jézus alapított meg itt a Földön. |
11. Mi jellemzi a középkori vágáns költészetet?
Ez a 12-13. században élte virágkorát, lírai műfaj, alkotói a vándordiákok, vagánsok, ún. goliardok voltak. Ezért ez egy harsányabb hangú műfaj, mely az egyházi nézetekkel legtöbbször szemben áll. Azt a kort képviseli, amikor a feudalizmus nézeteivel kezdtek szembeállni az emberek, és ekkor már az élet örömeit hirdették verseikkel. Nem túl gazdag a szóhasználat, viszont az irodalmi eszközöket naghyon változatosan és szépen használják a költők. Ám nem ismerjük őket, mivel írói névtelenség figyelhető meg ebben a műfajban is. Ami jellemző volt erre a korra
12. A lovagi irodalom
A lovagok egy ún. lovagi ideál alapján éltek, mely az evilágon kereste és találta meg az élet értelmét nem pedig csak a másvilágon. A lovagság volt az akkori kor erkölcsi példája, és eréényeik alapján a legműveltebbek is az emberek között (átlagon felüliek voltak). E za társadalmi réteg teremtette meg a lovagi epikát: a lovageposzt (pl.: Nibelung-ének) és a lovagregényt (pl.: Trisztán és izolda). A legtöbb ránk maradt ilyen műfajú irodalmi mű német és francia nyelvű. A trisztán és Izolda története egy kicsit lejjebb van a kötelező olvasmányoknál, de ha beírjátok a keresőbe odaugrik magától.
13. A trubadúrlíra
A lovagvilág jellemző szerelmi költészete, bölcsője Provence (Dél- Franciao.) volt. stilizált művészet volt, mely adott témákat dolgozott fel. A trubadúrok és minnesängerek költészete volt. A lovagi hódolatot írta le, melynek jutalma esetleg egy titkos éjszakai találkozás lehetett.
14. Legendák
A legtöbb legenda izgalmas, képzeletet megmozgató történetet dolgozott fel novella vagy regény formájában. Írói a földi létet megvető emberek voltak, akik az antik regényekből és a hindu regényekből merítewttek ötleteket regényük jobbá tételéhez. Néha az erotika is megjelenik bennük, az első magyar legendákat latin nyelven írták.
A legismertebb a Margit Legenda, amely egy magyar szűz nehéz életét meséli el. Aki aszkézisben élt, és folyton kínozta magát. Ő volt az egyház által megadott életideál megtestesítője, tehát a földi életet megvetette és teljes alázatosságban élt. Rendtársai viszont nem értették meg, és különcnek tekintették. Isten viszon tetteiért még életében sok csodával tüntette ki.
Utolsó kommentek