A középkort követő művelődési korszak. Példaképének az antikvitást tekinti, az eszményi gondolatai pedig a felvilágosodásban folytatódnak. A szó (olasz, francia eredetű) jelentése újjászületés. Az antik kultúrának az újjászületése, ahhoz való visszatérés. Az antikvitást tökéletesnek tartotta, szemben az általa barbárnak és sötétnek tartott középkorral.
1.Viszonya a középkorhoz
A tagadva megőriz elve érvényesül e tekintetben, vagyis nem teljesen ellentéte a középkornak, annak ellenére sem, hogy nem tartotta fényes időszaknak.
2.Ideje
1300-as évek (trecento) korától egészen az 1600-as évekig, bár a végét pontosan nem lehet megjelölni, mivel a barokk helyenkénti változó erősségétől függött a kor határa.
3.Honnan
Itáliából, Firenzéből jött, ahol erős értékváltás volt, melynek háttere az erős polgárság, mivel a reneszánsz ideológiája a polgárság volt.
A változások:
Létrejön a bankvilág
Kereskedelem, felfedezőutak
Új polgári foglalkozások jönnek létre
A tudományok óriási fejlődésnek indulnak
Orvostudomány fejlődése
A művészetekben megjelennek az arányok, és inkább a testre helyeződik át a hangsúly.
4.Világképe
·Monoteista világkép
·A keresztény szemléletmód továbbra is megmarad
·Nem materialista, azaz nem az anyagi dolgokban hisz
·A hangsúly az evilági létre helyeződik
·Kényelem pompa szeretete ↔ aszkézis
·Testiség
·Higiénia, tisztaság
·Hírnév, becsvágy jellemző
·Kialakul a mecenatúra, azaz a művészetek támogatása, pl.: a Medici-család
·Felfedező, kutató szenvedély
·Nyelvtanulás (a nyelve nem a latin volt)
·Lineáris időszemlélet (a jövő a fontos)
·Egyéni erkölcs à sok esetben gátlástalansághoz vezetett
·Természetszeretet
5.Emberképe
Sokoldalúan művelt, önmagát megvalósító, kibontakozó, individuum személyiség volt jellemző és az ideál. Individuum = sok egyéni tulajdonsággal bíró személyiség. Megjelenik a humanizmus is, ugyanis az volt az individuum világképe. A humanizmus tehát a reneszánsz szellemi áramlata, mely csak részben azonos az ókorival.
⇒A műveltséget tekinti legfontosabbnak. Az ókorban ehhez társul a mértékletesség, az arányok, az arany középút és a közösségi célok. A reneszánszban is az alap a műveltség, csak itt a mértéktelenség a jellemző, az emberek nem ismertek határokat. Egyéni célok, egyéni érdekek, egyéni erkölcs, aminek gyakran gátlástalanság lett a vége (a világ ma is sokszor ilyen).
6.Filozófiája
Új platonizmus. Elkészültek Platón műveinek fordításai. Ez egy életszerű, fejlődésre épülő filozófia. Nem elvont okoskodás, változatosabb, fejlődőképes filozófiai tanítás.
A reneszánsz dráma
Shakespeare: Rómeó és Júlia
1.A dráma háttere
A XV. század végén Anglia még nem tartozott Európa jelentős országai közé (Mo. kb. 4 000 000 lakos). Az uralkodó család két ága közt másfél évszázados véres küzdelem folyt.
Ennek lezárásáról VIII. Henrik gondoskodott, aki hosszabb időre megerősítette hatalmát, és uralkodása alatt fejlődött a flotta, a kereskedelem, az egyház, a bankvilág, és sikerült visszaszorítania a spanyolokat.
Őt I. Erzsébet királynő követte, akinek uralkodása alatt a nagy tengeri hadjárat során az angolok legyőzik a spanyolokat, és nagyhatalommá válik Anglia. Minden fellendül az országban, a királynő pedig sikereket ér el. Kialakult a belső rend, viszont ez egy átmeneti időszak (reneszánszàújkor) volt, ami feszültségekkel volt tele.
2.Az angol dráma
Az egyetemek felől indul (Oxford, Cambridge). A színjátszásból indul. CR. Marlove és Ben Jonson volt a két legismertebb és legkedveltebb író, akik korukban sokkal népszerűbbek voltak, mint Shakespeare. Shakespeare így a kor 3. legnagyobb írója lett „csak” (itt alakult ki a Shakespeare-rejtély, ami azt vitatja, hogy ő „Isten másodszülött fia” vagy egy „felkapaszkodott varjú”). Ekkor könyvnyomtatás is folyt már. Pontosan életének határait sem ismerjük, a két fennálló lehetőség 1564-1616 vagy 1554-1613.
3.A drámajátszás előzményei
Közvetlenül a középkori színjátszásból alakult ki a színpadtechnika, és többféle színpadfajta volt:
·Szimultán
Többszintes, kb. 40 m hosszú színpadrendszer, melyen akár egyszerre több helyen is folyhatott előadás.
·Procecciós
A város különböző pontjain állították fel a színpadokat, és a város különböző pontjain voltak a jelenetek.
·Kocsiszínpad
Kocsikra készítették el a díszleteket, és így a másik helyszínt csak be kellett tolni.
Különböző műfajok alakultak ki:
·Misztériumdrámák
Egy-egy bibliai történetet adtak elő
·Mirákulum
Mindig szentek életét dolgozták fel a művekben
·Moralitás
Valamilyen fogalmat állítottak a színpadra (bűn, kapzsiság, halál)
4.A shakespeare-i színház
A XVI. század fordulóján 10 színháztársulat működött Londonban. Az első helyszínek fogadó –és kocsmaudvarok voltak. Shakespeare a Globe színháznak dolgozott, mely egy nyolcszögletű épület volt, de belülről kör alakú, amire a neve is utal. Nyitott épület volt, csak természetes fényeket használtak a megvilágításhoz, így az előadások csak délután 3-tól kezdődtek. Egy-egy előadás 2-2,5 órás lehetett. A színpadnak 3 része volt:
·Emelet, ahol az erkélyjelenetek voltak
·Belső színpad, a „hálószoba”
·Külső színpad, az „utca”
A köznép a színpad mellett a nézőtéren állt, míg a nemesek kis székeikkel a színpad széléről élvezték az előadást, eltakarva mindent a köznép elől.
Függönyt és díszleteket nem használtak, a szövegből derült ki mindig, hogy hol játszódik a jelenet. Díszes jelmezekben voltak a színészek, amely a nemesi származásra utalt. A jelenetek határát a szereplők számának 1-el való megváltozása jelentette. A színészek csak férfiak voltak.
5.Shakespeare korszakai
I. korszak (-1600)
Királydrámákat ír legtöbbet, de víg műveit is ekkor írja meg. Ezt Vidám korszaknak is nevezik. Főbb művei:
·Vízkereszt, vagy amit akartok
·Nagy hűhó semmiért
·Rómeó és Júlia
·Szentivánéji álom
·Tévedések vígjátéka
II. korszak (1600-)
Meghal I. Erzsébet, Jakab kerül a trónra. Ekkor írja meg nagy tragédiáit. Főbb művei:
·Othello
·Hamlet
·Lear király
·Julis Caesar
·Antonius és Cleopatra
III. korszak (élete vége)
Színműveket ír, főbb művei:
·Téli rege
·A vihar
Szonetteket is írt, jelenleg 154 db szonettjéről tudunk.
6.Shakespeare-i szonettforma
·Szereplőiben mindig volt egy ifjú férfi és egy ún. fekete nő
·Ebből a 3 személy kapcsolatáról sok találgatás folyt, és folyik ma is
7.Rómeó és Júlia
·Forrásai
§A mű alapötlete az ókorig nyúlik vissza, Ovidius átváltozások c. művében már van egy ehhez hasonló történet:
Családi viszályàszerelmesek elszakadnakàvéletlenek soraàtragikus befejezés
§Dante: Isteni színjáték à két család viszálya már itt is feltűnik
§1520-as években egy veronai románc történet az alapja a műnek. Ennek címe Guiletta és Romeo volt.
§2 novella is feldolgozta, melyeket angolra fordítottak
Utolsó kommentek