Janus Pannonius reneszánsz elemei verseiben
Egy dunántúli mandulafáról:
· Természetszeretet, egy fa áll a középpontban
· Változás
· Tudás, mivel földrajzi ismeretekre utal az éghajlatra utaló sor.
· Becsvágy, a költő ismerete miatt
Búcsú váradtól:
· költője ismert→ hírnév becsvágy
· fejlődés, változás siettetése→ a refrén sorai
· felfedező, kutató szenvedély→ melynek akár az utazás lehet az alapja
· természetszeretet→ az első 4 versszakban a környezetet dicséri, és attól búcsúzik.
· a keresztény szemléletmód továbbra is megmarad→ "Hőforrás-vizeink, az isten áldjon"
· viszont nem feltétlenül teljesen monoteista→ "Költők isteni pártfogói, múzsák"
· fejlődés, műveltség központba állítása→ a könyvtár kiemelése, ahonnan a tudás származik
· tisztaság, higiénia→ mivel mindent tisztának és szépnek mutat be.
· mecénás→ az uralkodóhoz fohászkodás segítségért
· az antik kultúrára való utalás→ "költők isteni pártfogói, Múzsák" ill. phoebus = Apollón
Pannónia dicsérete:
· dicsvágy, amit meg is említ a versben, „szellemem egyre dicsőbb”, ill. nincs névtelenség
· pompa szeretete, „sokra becsülnek már, hazám is büszke lehet rám”, ez a sor pompát tartalmazó életre utal.
· A fejlődés fontossága, „sokra becsülnek már”, tehát sikerült erre a szintre kerülnie à fejlődött
· A földrajzi ismeretek magasabb fokú műveltségre utalnak, ami fontos volt ebben a korban.
Saját lelkéhez:
· Műveltség a különböző tudományokban való jártasság (földrajz, csillagászat)
· Az ókori istenek megemlítése az antikvitás tiszteletére utal.
· Keresztény szemléletmód, „és ha neked csak a hús meg a csont kell – jobban az égnél-” a sor a mennybe jutásra utal, ami a keresztény tanítások alapja.
· Tisztaság, higiénia, „és külseje kellemes”
· Természetszeretet, az utolsó két sor alapján, ahol természetes búvóhelyeket javasol a léleknek, majd azt állítja, hogy az ember a kőből lett, ami viszont ellentmond a keresztény szemléletmódnak.
Utolsó kommentek