Balassi Bálint

Élete

1554-ben Zólyom várában született, apja Balassi János, aki Bornemisza Péter tanítóra bízza fiát. Nürnbergben tanult tovább, és lehetséges, hogy Padovában is megfordult. 1569-ben menekülésre kényszerül (Lengyelország), apja hamis vád alá helyezése miatt.

1572-ben csak a magyar királyi udvarban nyeri vissza tekintélyét. Ekkor Báthory István udvarába került, akivel aztán külföldre is elutazik.

1577-ben tér haza családi viszályok miatt, ekkor apja már halott volt. Elvesztik vagyonukat. 1578-ban ismeri meg nagy szerelmét, Losonczy Annát (aki egyébként férjes volt), akit aztán később nem vett feleségül.

1579-1582-ig Egerben volt katonai vezető. Ez alatt egyre lejjebb csúszott a társadalmi ranglétrán, házassági –és pénzügyi válságai miatt.

1590-ben lengyelországi vendégsége során találkozott a Célia-versek megihletőjével, melyek valószínűleg egy valós találkozáson alapulnak.

1594-ben, egy csata során hal meg, itthon, Magyarországon.

Tematikus költő

Mivel verseit jellemző témakörökbe tudjuk sorolni.

1.      Istenes, vallásos versek

2.      Szerelmi költészet

3.      Vitézi, világi költészet

Balassi nem írt dátumot versei alá, mivel maga is egy tematikusan akarta rendezni verseit. Készült egy verseskötettel is, ami az Isteni színjáték mintájára 100 versből állt volna. 1 bevezetővers (nem tudni melyik), majd 33+33+33 db vers 3 részbe osztva, melyből egyik részt biztosan az Istenes versei képezték.

Balassi Istenes versei

Több versgyűjteményben találhatóak, de feltételezhetjük, hogy egy vallásos gyűjteménynek képezték volna részét. Nem mind eredeti vers, vannak fordításai is, pl. a Salmus 42, a 42. zsoltár

Balassi a hit után vágyakozik, benne látja Istent. Távol áll tőle viszont a felekezeti szellem. Egyénként áll szemben Istennel. Versei egész korára jellemzőek. A mélyről feltörő fohászkodás, istenhez fordulás nem ismeretlen a 16. században (Dávid zsoltárai). Balassi versei is követik a kor szokásait, különösen sok a szubjektív elem, a szubjektív hang. Egyéni líraiságot tartalmaznak. Ez már egy világi szemléletű, segítségre szoruló ember intim beszélgetése Istennel. Nehezebbnek látja az Istenhez vezető utat saját bűnössége miatt. Meg van győződve saját bűnösségében, és kételkedik a megüdvözülésben. Ezt a BALASSI BÁLINT NEVÉRE c. versben figyelhetjük meg.

A 16. századi költő panasza, fájdalma 2 módon jelentkezett. Ha szerelmi bánata volt, akkor a kegyetlen kedveshez fordult, minden más esetben Isten segítségét hívta. A rendkívüli mélységű ember fájdalom, a javulási szándék, a rendezett élet utáni sóvárgás művészi hangon szólal meg nála. EGY KÖNYÖRGÉS c. versében láthatjuk ezt.

Verseiben tehát nyoma sincs egyházhoz tartozásnak, mindig egyéni lélekállapotban keresi Istent. Vallásos lírája tehát jellegzetesen reneszánsz. 3 témakör közül ez a legeredetibb.

A legszebb Istenes versei közé tartozik, az ADJ MÁR CSENDESSÉGÉT c. himnusz. Ez a himnusz nemcsak a mennybéli úrhoz való érvelésem, hanem a költőnek önmagával folytatott vitája is. Balassinál találkozunk először az ún. szövegverssel.

A versben a költő az evilági harmóniát sem egyéni életében, sem a korban nem találta meg. Már csak a belső békét, a lélek csendjét igyekszik elnyerni. Az engesztelő halált várja, kívánja, melyet a legtökéletesebb formaművészettel fejez ki a költő. Sok a belső ellentét a versben (könyörgés, perlekedés, vita). Ezt a belső hullámzást mutatja a használt mondatformák állandó változása is. Új strófaszerkezet jelenik meg a versben, mely a Balassi-strófa. Ez 19 szótagos sorokat tartalmaz, melyeknek soraiban belső rím is található. Ez megbontja a nyugodt párosrím hatását, ezzel feszültséget keltve a versben. 3 egységre tagolható:

1.      könyörgés (1-2. versszak)

2.      érvelés (3-6. versszak)

3.      könyörgés (7-8. versszak)

Balassi vitézi versei eltér kortársaitól, kiemelkedik a kor humanistái közül, hiszen ők „csak” humanista költők voltak, míg Balassi egy kiváló végvári katona is volt egyben. Katonaköltészetének kezdete 1578, Eger.

BORIVÓKNAK VALÓ

A vágánsköltészet folytatása, ahol a természet áll az ábrázolás középpontjában. A természet itt élettér, küzdőtér és munkahely is, a megújuló tavasz pedig felkészülés a vitézi próbára. Nem csak festői táj, hanem a haza szeretete és szolgálata kapcsolódik hozzá. Az egyéni és a közösségi élmény szorosan összekapcsolódik a versben.

Ó, ÉN ÉDES HAZÁM, TE JÓ MAGYARORSZÁG

1589-ben Balassi Lengyelországba bujdosik. A távozni készülő költőt megrohanják az emlékek. A haza most szépül (= édes haza, édes anyámból alakult ki, amire egyébként rímel, mivel ez a jelző csak ott szerepel. Később József Attilánál találkozunk vele), most amikor a költő hazátlanná válik. Megható búcsúvers, de hiányzik belőle a jövő bíztató reménye. A költő útja a biztos bizonytalanságba vezet.

EGY KATONAÉNEK

Igazából ez az egyetlen klasszikus vitézi vers. A búcsút az emlékezés és visszatekintés, az ihlet forrása ennek a versnek. Az élet múlhatatlan értékeit vonultatja fel. Emléket állít a vitézi életformának, ás egyben önmagának is. E/3 személyben írta, de ez csak látszólagos kívülállás, a személyes élmény és a vállalt magatartás összefonódik.

Műfaja toborzó, ódai hangvételű vers. A dicsőítő jelleg összefonódik a becsületes józansággal.

A vers csúcspontja az 5. versszak.

Az jó hírért, névért s az szép tisztességért
     ők mindent hátra hadnak,
Emberségről példát, vitézségről formát
     mindeneknek ők adnak,
Midőn, mint jó sólymok, mezőn széllyel járok,
     vagdalkoznak, futtatnak.

Reneszánsz szerkezetű szimmetrikus vers. Ún. pilléres versszerkezet figyelhető meg. A vers Balassi-strófában íródott.